Előfordulhat olyan eset, amikor a munkavállaló megjelenik a munkavégzés helyén és eleget is tesz munkavégzéshez kapcsolódó kötelezettségeinek, mégis a munkáltató működési körében felmerült okból egy bizonyos időre nem tud munkavállalóinak munkát adni. Ez alatt az idő alatt nem történik tényleges munkavégzés, azonban legtöbbször ilyen esetekben is jár a munkavállalók részére díjazás. Cikkünkben az állásidő és az arra járó kifizetés elszámolásának legfontosabb szabályait foglaljuk össze!
1/ Mi is az az Állásidő?
Állásidőnek nevezzük, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz olyan okból nem tud a munkavállalóknak munkát adni, amelyet a megfelelő gondosság tanúsítása mellett elháríthatott volna. Ilyen eset akkor fordulhat elő például, amikor a dolgozó elkezdi a napi munkáját, azonban áramszünet okán nem tudja ellátni feladatait, s ezáltal áll a munkavégzése.
Olyan eset is előfordulhat, hogy a beosztás szerinti munkaidejének megfelelő óraszámú munkával nem tudjuk ellátni a munkavállalót. Ez általában több havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén fordul elő. Ilyenkor a fennmaradó idő szintén állásidő, ugyanis a munkáltató alapvető kötelezettsége a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítanunk kell.
2/ Erre figyeljünk a munkaidő beosztásánál!
A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban közölnünk kell, melynek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Például, ha ez alatt a négy nap alatt derül ki, hogy a munkavégzéshez szükséges alapanyagok nem fognak időben megérkezni, abban az esetben munkabért, illetve pótlékok is fizetnünk kell, hiszen a beszállító késedelme nem minősül olyan oknak, melyet megfelelő gondosság tanúsítása és intézkedések megtétele esetén, megfelelő szervezéssel ne tudtunk volna elhárítani vagy akár előre megakadályozni.
2/ Állásidő díja
Alapesetben:
Állásidőre jutó kifizetésként tehát alapesetben munkavállalóinknak alapbért kell fizetnünk. Jó, ha tudjuk, hogy az állásidőre a munkavállalónkat alapbérén felül megilleti az a bérpótlék is, amelyre akkor lett volna jogosult, ha a ténylegesen munkát végzett volna. Például, ha a munkavállaló áramszünet miatt az éjszakai műszakban 02-04 óra között nem dolgozik, erre az időszakra nemcsak az alapbére, hanem az éjszakai pótléka is megilleti. A munkavállalót valamennyi bérpótlék megilleti ilyen esetben. Tehát nemcsak a törvény, hanem a kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy munkáltatói szabályzat alapján járó bérpótlékokat is figyelembe kell vennünk.
Közfoglalkoztatás esetén:
Nem árt tudnunk, hogy közfoglalkoztatás esetén az állásidő díjazására eltérő szabályok vonatkoznak!
Elháríthatatlan külső ok:
Nem árt tudnunk, hogyha elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja ellátni a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét, akkor nem köteles alapbért fizetni az állásidőre. Elháríthatatlan külső oknak nevezünk minden olyan külső körülményt, mely a munkáltató tevékenységi körén kívül esik és a technikai, műszaki lehetőségek mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. Ilyen elháríthatatlan külső ok lehet a vis maior esete, mint például árvíz, tűzvész, vagy harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, például a betörés.
2/ A munkaidőkeret is variál
Amennyiben munkavállalónkat munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, abban az esetben is figyelembe kell vennünk és megfelelően alkalmaznunk az állásidőre vonatkozó szabályokat. Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a munkáltató azonnali hatályú felmondásával, indokolás nélkül a próbaidő alatt, vagy határozott idejű jogviszony esetén,
- a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott. Ennél az utolsó esetnél kivételt képez, ha a munkavállaló azonnali hatállyal, indokolás nélkül szünteti meg a jogviszonyt a próbaidő ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy ebben a kivételes esetben nem kell figyelembe vennünk az állásidőre vonatkozó szabályokat.
Figyeljünk tehát az állásidőre és annak díjazására vonatkozó törvényi előírások betartására. Ne felejtsük el, hogy ezeket a szabályokat attól függően vegyük figyelembe, hogy dolgozónkat milyen jogviszony keretében foglalkoztatjuk.
Forrás: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 95. §. (3) bek., 97. § (5) bek., 146. §. (1) bek., 147. §.
170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról 2/B §.
Bízza szakértőkre bérszámfejtését!
Bízza ránk!
Munkavállalói bére a mi lelkiismeretünk.
Töltse ki az alábbi űrlapot!